Gál Mária (poem)
Moderator 
TISZTELT SZERKESZTŐSÉG
Szeretnék verset küldeni közzétételre, ha lehet.
Köszönöm tisztelettel.
Gál Mária - közgazdász, - pedagógus, Magyarországról. Szakmai munkám mellett érdekelt az irodalom, a költészet. Számos hazai és nemzetközi irodalmi csoport, íróközösség tagja vagyok. Írásaim különböző hazai és külföldi Antológiákban, Művészeti Magazinokban és interneten olvashatók. Írásaim témája a szerelem, szeretet, illetve a világ megismerésével járó kérdések, a természet szépsége, a társadalom kérdései.
Eddig 6 könyvem készült:
3 verses: Álom és valóság, Gondolatok egy naplóból I-II,
3 prózai: Visszanézek, Volt egyszer egy iskola, Kiegyezés a sorssal.
Tagja vagyok több hazai és nemzetközi irodalmi csoportnak, írói közösségnek.
Munkásságom elismeréseinek ez része : Nívódíj, Aranypenna Nagydíj, Aranydiploma, ART Arany Fődíj, Legjobb költő 2023,2024, Oszkár Békeérem, Kortársa költő, Béke és az Emberi jogok Képviselete, Békenagykövet, Költészet Grálja, Nemzetközi Kultúrák és Irodalom képv. stb.
Vers: BÉKÉRŐL ÁLMODOM
Agyam ágál kérdőjelként
emberiség miért így él
szívek jaja égig ér
mégsem hallják
mondd miért?
Az álmokba menekülve,
hol nyugalom van és béke,
nem hallatszik csatazaj,
ragyog ránk az éj csillaga
betakar a fényfátyola.
De az álom csak annyit ér
amennyit az élet ígér,
valósággá kell váltani,
minden népnek azt akarni,
hogy békében tudjon élni.
Tudjuk jól, a szavakon túl,
tenni kell és az úton együtt menni,
áldozatokat is kell hozni,
az emberekben bízni, hinni,
egymást elfogadva, megváltozni.
Tudjuk, a valóság kőkemény,
a változtatás nem könnyű regény
idő nem vár, lépni kell és kezdeni,
időt álló, összekötő,
hidakat megépíteni.
Ha az emberiség felismeri,
és képes lesz megváltozni,
nem fordulnak egymás ellen,
gyűlölet nem lesz a szívekben
mert azt felváltja a szeretet.
Mosoly ragyogjon arcokon,
kedves szó barátot hozzon
biztos jövő, biztos élet,
legyen tető fejünk felett,
az asztalon kenyér legyen.
A boldog jövő reményében
múljon a nap és az évek,
remény csillogjon szemekben
száradjanak fel, fájó könnyek,
szeretet nyíljon a szívekben.
Drága földünk ragyogjon,
csak jó utat világítson
hozzon vissza szép emléket
felejtsük el a félelmeket,
béke legyen földön, égen
a világ éljen békességben.
AZ IDŐ
Érezted, hogy az idő megáll
pedig a Nap ugyanúgy jár
a végtelen a múlandó
a gyógyító a nyugtató
a szép lassan fogyatkozó
a vissza nem fordítható.
Bizony néha úgy érezzük
mikor kéne, akkor nem megy
de ameddig ifjú szíved
úgy gondolod mind a tied
olyan sok van mg belőle
bőven juthat még mindenre
s nem gondolsz a múlt időre.
De ahogy szállnak el az évek
s tudod, már hogy mi az élet
úgy rohan mint forgószél
elsodor még nem is éltél
rég messze jár mire eszmélsz
utána nyúlsz, nem engednéd,
hogy maradjon, azt szeretnéd.
Az órát, napot és a hetet
lassan nem is érzékeled
amikor már összefolynak
az éjszakák, a ma és tegnap
az ünnepek és köznapok
úgy múlnak a perc a hónap
mint ha soha nem lett volna.
Repültél az idő szárnyán
láthattad mit nem is vártál,
de egye többet gondolsz arra,
ha erőd, időd cserben nem hagy,
hogy még milyen álmok vannak
rájössz majd, hogy milyen nagy kincs
semmid sincs, ha már időd nincs.
Pedig az idő egyre csak fogy,
akkor is, ha nem akarod,
hogy végtelen már jól tudod,
de nekünk mégis véges egykor,
lassan jár vagy tovább siet
uralja az életünket
s elrepít a végtelenbe.
